Iskolatörténet
Rövid ismertető a fertődi J. Haydn Zeneiskoláról
A település zenei életének tárgyalásakor elengedhetetlen, hogy visszautaljak a mai Fertődöt alkotó két településrészre, Süttörre és Eszterházára.
Süttör a régebbi település, Eszterháza zenei múltja világhírű. Ez elsősorban a magyar történelem egyik legjelentősebb főúri családjának az Esterházyaknak és különösen Esterházy Fényes Miklós hercegnek köszönhető, aki Joseph Haydnt alkalmazta udvartartásában.
Zeneoktatás intézményes keretek között, művészeti csoportok
A Soproni Zeneiskola néhány tanára az 1970-es években vállalkozott arra, hogy a mostoha utazási körülmények ellenére Fertőd és Sopron között "ingázzon" és zongora, hegedű szakokon oktassa a jelentkező gyerekeket Ferődön is.
A tanítás tárgyi feltételei (termek, rendelkezésre álló hangszerek stb.) sok kívánni valót hagytak maguk után, a lelkes tanárok azonban bíztak a mondásban: "táncolni kell, a zene majd csak megjön valahonnan" - azaz jó munkával, a tanulólétszám növelésével elérhető lesz a feltételek javítása is.
Az itt élő, zenét szerető és művelő embereknek is köszönhető, hogy a hetvenes években a kapuvári zeneiskola fiókiskolájaként megkezdődött a zenetanítás a megye akkor legfiatalabb zeneiskolájában, Fertődön.
Fertőd Nagyközség Közös Tanácsa 1977-ben „Fiók Zeneiskola” létesítéséről határozott. A 15/1977-es tanácshatározat kimondta, hogy a Végrehajtó Bizottság gondoskodik a tárgyi, személyi feltételek biztosításáról, az iskola működéséről. A VB köszönetét fejezte ki azon gazdasági egységeknek, akik a zeneiskola tárgyi feltételeinek biztosításához segítséget nyújtottak. A közel hatvan tanulóval elindított iskola igazgatója Fejérvári Sándorné volt.
Az iskola életében előrelépést jelentett az önállóvá válás: Idézet a 11/1983. (IX.28.) Th. számú határozatból:
„1.) A Tanács a Tt. 103. /1/ bek. c.) pontja, valamint a 35/1971. (XI.3.) Korm. számú rendelet 23. § /1/ bek.-ben biztosított jogkörében, a 15/1977. (XI.27.) számú határozatával létrehozott zeneiskola kihelyezett tagozatát 1983. augusztus 16-tól - visszamenőleges hatállyal - önálló zeneiskolává szervezi át. Elnevezése: Állami Zeneiskola Fertőd.
2.) Felhívja a tanács elnökét, gondoskodjék a szervezeti változással kapcsolatos intézkedések megtételéről.
3.) A Tanács elismerését és köszönetét fejezi ki a Kapuvári Zeneiskola vezetésének a fertődi tagiskola működéséhez nyújtott szakmai, pedagógiai és szervezési tevékenységért, és az iskola munkájának segítéséért.”
J. Haydn egykori lakhelyén a Muzsikaházban - amely az 1980-as években Fertőd egyik legszebb, felújított barokk épülete volt - méltó környezetben kapott otthont a zeneiskola. Úgy látom, hogy a tanulólétszám növekedésének biztosítéka volt az is, hogy Fejérvári Benedek a zeneiskola igazgatója, egyben az általános iskola énektanára, és az iskolai kórus vezetője is volt.
Az Éneklő Ifjúság mozgalomban elért kiváló eredményeknek, az énekkari foglalkozásokon szerzett zenei élményeknek köszönhetően a kórustagok, illetve tanulók nagy számban váltak a zeneiskola tanulóivá.
Az elméletet a gyakorlatban alkalmazva jól tudta, hogy a „zenei tömegnevelésnek az éneklésre kell épülnie” és hogy az általános iskolából indulhat ki. Igyekezett mindent megtenni a zene és az énektanítás becsületének helyreállításáért, munkájával csakis művészi értékeket kívánt átadni.
1995-2007 között zeneiskola tanulói létszáma csaknem megnégyszereződött az indulólétszámhoz képest. Az elmúlt húsz év alatt többen voltak, akik a Fertődi Zeneiskola tanulójaként kezdték meg alapfokú tanulmányaikat és ma már zenei pályán tanárként, zenekari muzsikusként, egyházzenészként-kántorként dolgoznak itthon vagy külföldön, illetve még zenei középfokú intézmény tanulójaként készülnek hasonló pályára. Iskolánk térségi, regionális feladata ezekben az esztendőkben még erőteljesebbé vált - tizennyolc településről érkeztek hozzánk gyerekek.
A zeneiskola a település életében akkor, és azóta is a közművelődés egyik bástyája. Ennek köszönhetően 1989-ben - a 20. Országos Ifjúsági Zenei Tábor évében - a Muzsikaházban, a zeneiskola szomszédságában, az akkori népművelő kezdeményezésre, Haydn iránti tiszteletből a mester egykori eszterházi rezidenciáján egy emlékszoba, kis múzeum nyílt, - amely a J. Haydn emlékek után kutatók egyik zarándokhelye lett, egyben kamarakoncerteknek is helyt ad.
Az iskola hagyományos rendezvényei: - a tanév végi ünnepi hangverseny az Esterházy-kastély dísztermében, - az adventi templomi hangverseny, amelyet a Fertőd-eszterházi Szt. Kereszt templomban (1995-…) tartunk, továbbá - a Zene Világnapja - október 1.- alkalmából rendezett hangverseny, amelyen évenként felváltva híres meghívott művészek, illetve a zeneiskola egykori tanítványai, tanárai lépnek fel (1998-…), a pedagógiai szakmai nap a furulyát oktatók számára, ...
Győr-Moson-Sopron megyében a Fertődi Zeneiskola adott otthont a IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválnak. Ez a nemzetközi jelentőségű rendezvény nemcsak az iskola, de a megye jó hírnevét is öregbítette.
A Blockflöte Együttes
A régi zene, amelyet iskolánkban a blockflöte tanszak testesít meg, egyik fő arculatát jelenti az intézménynek. 1991-ben alakult - főként továbbképzős növendékekből. Az együttes 1998-ban azon tizenkét együttes egyike lehetett, aki Magyarországot - megyénkből egyedüliként képviselte az V. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon Barcelonában.
Tagjai 1998-ban:
Benkő Viktória - alt, tenor-
Dollmayer Ágnes - alt, tenor-
Dollmayer Katalin - szoprán, alt-
Fülöp Judit - alt, tenor, basszus-
Horváth Attila - ütőhangszerek, szopraninó, szoprán, alt-
Horváth Veronika - alt-
Tóth Eszter - altfurulyák.
Pálmai Éva - virginál
_________
Művészeti vezető: Bertha János
Az 1992-ben - Budapesten- először megrendezett országos furulyaversenyen és azóta minden alkalommal kiemelt elismeréssel szerepeltek iskolánk diákjai illetve kamara-együttesei az országos döntőben. 1995-ben és ’98-ban szólókategóriában három tanuló részesült országos harmadik, illetve megosztott második-harmadik, 2007-ben pedig országos második helyezésben, 2010-ben a zsűri különdíjában.
További rangos elismerések jellemzik az eddigi munkát, például a Regionális Kamarazenei Fesztiválon elnyert Fesztivál,- (1998) és számos Különdíj (1997, 2000). A Kultúrával a Nyugat Kapujában elnevezésű nemzeti fesztiválon (2000) aratott siker, 2001-ben, a Bartók Rádió „Most mi muzsikálunk” sorozatában a szombathelyi Bartók-teremben készült hangfelvétel. A Blockflöte Együttes több önálló hangversenyre is kapott meghívást.
A Sistrum Regionális Zenei Versenyek szóló kategóriájában több nívódíjas helyezést sikerült tanítványainknak kiérdemelniük. Az utóbbi két évben (2008-2009-ben) pedig a Régi Korok Muzsikája elnevezésű kamarazenei versenyen ugyancsak a legmagasabb elismeréssel, nívódíjjal jutalmazta előadásukat a zsűri. A trió tagjai: Solymos Fanni, Varga Fanni, Várhelyi Luca – furulya.
A 2009-10. tanévben a Regionális Furulyaversenyen öt megye, közel száz tanulója közül Solymos Fanni nívódíjat, Szabó Viktória szóló kategóriában arany fokozatot, míg kamarazenében a Solymos Fanni-Varga Fanni duó és a Sebestyén Zsófia- Solymos Fanni-Varga Fanni trió ugyancsak arany fokozatot kapott.
A Fertődi Blockflöte Együttes Reneszánsz és barokk kamarazene című kompaktlemeze (HCD 248) két kiadásban (2003-ban, 2005-ben) is megjelent. 2010-ben a tanszak újabb lemezt adott ki Furulyamuzsika címmel. (Bővebb információ a „kiadványok” fejezetnél olvasható.)
Mindegyik tanszak eredményesen vesz részt megyei és regionális rendezésű fesztiválokon, zenei versenyeken. Az elmúlt években a legrangosabb tanulmányi eredmények furulya (blockflöte), hegedű, zongora és szolfézs tanszakon születtek.
Nívódíjas tanulóink és felkészítő tanáraik:
Barcza Beáta, Demény Veronika, Zambó Réka - zongora tanszak: Gál Erzsébet tanárnő,
Szigeti Karina - szolfézs, ének: N. Palotai Katalin tanárnő,
Magyar Júlia - hegedű, szolfézs: Varga Katalin tanárnő,
Bella Tünde, Várhelyi Luca, Varga Fanni, Solymos Fanni, - furulya (blockflöte) tanszak: Bertha János tanár úr.
A Vonós kamaratrió több éve részese a győri Kamarazenei Fesztiválnak, tagjai közül, pedig sikerrel szerepeltek az Ifjú Muzsikusok Fesztiválján.
_________
Vezetője Varga Katalin
Munkánk során nem feledkezünk meg Kodály Zoltán 1956-ban írt intelmeiről; „csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország”.
Ars poetica-ként valljuk Mádl Ferenc akadémikus gondolatait:
„Vannak értékek, amelyek az ember életét és jellemét meghatározzák. Az élet minőségét, mindazt, ami jó és rossz, ami szép és rút, belül hordozza magában az ember, és így tekintheti a saját életét mind anyagi, mind lelki, mind kulturális szempontból értelmesnek vagy értelmetlennek. Az értékrendnek megfelelően kellene cselekedni, kinek-kinek állapotbeli kötelességeként a hivatásában. Vállalkozni vagy tanítani, bányában dolgozni vagy újságot szerkeszteni. Egyszóval az embernek arra kell törekednie, hogy értékrendjét valahogy meg is érje és meg is valósítsa. ….jó, ha az emberek sokaságában van elkötelezettség a minőség és az értékek iránt…”
(BJ)